Az ásványi szűrők (cink-oxid és titán-dioxid) és a „kémiai”, más néven szerves szűrők ugyanazt a feladatot látják el: csökkentik a bőrét elérő ultraibolya sugárzás mennyiségét. Az EU-ban minden szűrő, akár ásványi, akár szerves, csak akkor engedélyezett, ha szerepel a kozmetikai rendelet hivatalos listáján, meghatározott határértékekkel. A választás főként állag, megjelenés és a saját bőre reakciója kérdése, és a felvitt mennyiség többet számít, mint a szűrő típusa.
Mik az ásványi és a kémiai szűrők?
- Ásványi (szervetlen) szűrők: cink-oxid és titán-dioxid. Finom porok, amelyek a bőr felszínén maradnak.
- Szerves („kémiai”) szűrők: olyan molekulák, mint az oktokrilén, az avobenzon (butil-metoxidibenzoilmetán) és sok újabb vegyület. Általában többet kombinálnak belőlük, hogy együtt a teljes UV-tartományt lefedjék.
Gyakran hallani, hogy az ásványi szűrők tükörként „visszaverik” a napot, a kémiaiak pedig „elnyelik”. Valójában egy 2016-os vizsgálat (Cole és munkatársai) azt mérte, hogy a cink-oxid és a titán-dioxid az UV-sugárzásnak csak kb. 4–5%-át veri vissza. Védelmük nagy része szintén elnyelésből származik. A „fizikai kontra kémiai” felosztás tehát inkább elnevezés kérdése, mint a működésé.
Mit jelent az SPF-szám?
Az SPF (napvédő faktor) az UVB elleni védelmet méri, vagyis a napfénynek azt a részét, amely főként a leégésért felelős. Az Európai Bizottság 2006/647/EK ajánlása kategóriákba sorolja a fényvédőket, amelyeket a címkén fel kell tüntetni:
- Alacsony védelem: SPF 6 és 10
- Közepes védelem: SPF 15, 20 és 25
- Erős védelem: SPF 30 és 50
- Rendkívül erős védelem: 50+
Ugyanez az ajánlás azt kéri, hogy minden fényvédő az UVA ellen is védjen, az SPF legalább egyharmadát kitevő UVA-védelmi faktorral. Az ennek megfelelő termékeken általában egy körbe írt „UVA” logó látható. Keresse ezt, bármelyik szűrőtípust választja.
Melyik típus a biztonságosabb?
Az őszinte válasz: az EU egyik típust sem tartja „biztonságosabbnak” a másiknál. Minden szűrőt egyenként értékel a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (SCCS), és a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendelet szerint csak egy maximális koncentrációig engedélyezett. Két példa mutatja, hogy a listát folyamatosan felülvizsgálják:
- 2022-ben a 2022/1176/EU rendelet egy új SCCS-értékelés nyomán csökkentette két szerves szűrő, a benzofenon-3 és az oktokrilén megengedett határértékét. A forgalomban lévő termékeknek 2023 óta kell megfelelniük az új határértékeknek.
- A nano formájú ásványi szűrők krémekben és testápolókban engedélyezettek, de olyan termékekben nem, amelyek belélegezhetők, például spray-kben. Az összetevők listáján „(nano)” jelöléssel szerepelnek.
Ha érzékeny a bőre, vagy egy bizonyos szerves szűrőre reagál, az ásványi fényvédő ésszerű alternatíva. Ha konkrét allergiája van, bőrgyógyásza megmondja, mit kerüljön.
Miért hagynak egyes fényvédők fehér nyomot?
Mert a cink-oxid és a titán-dioxid por fehér. Minél nagyobbak a részecskék, annál láthatóbb a nyom. Ezért kell sok ásványi fényvédőt kicsit tovább bedolgozni, vagy ezért kaphatók színezett változatban. A szerves szűrők általában átlátszóak és könnyebb állagúak.
A gyakorlati tanács: a legjobb fényvédő az, amelyet annyira szeret, hogy minden nap bőségesen felviszi.
Mennyit vigyen fel?
Itt van a legnagyobb probléma, és ez minden fényvédőre igaz. Az SPF-et laboratóriumban, a bőr négyzetcentiméterenként 2 mg-jával mérik. A bizottsági ajánlás szerint egy átlagos felnőttnél ez kb. 36 grammot jelent az egész testre, nagyjából hat teáskanálnyi testápolót. A legtöbben ennél jóval kevesebbet használunk. Ugyanez az ajánlás megjegyzi, hogy a fele mennyiség felvitelével a védelem akár kétharmadával is csökkenhet.
Milyen gyakran kell újra felvinni, és mit jelent a „vízálló”?
- Gyakran vigye fel újra, különösen izzadás, úszás vagy törölközés után. Az EU nem engedi az olyan állításokat, mint az „egész napos védelem újrakenés nélkül” vagy a „100%-os védelem” („sunblock”).
- A „vízálló” a Cosmetics Europe ajánlása szerint azt jelenti, hogy a termék egy szabványos tesztben két 20 perces vízbe merülés után is megőrzi védelmének legalább 50%-át. A „nagyon vízálló” ugyanezt jelenti négy 20 perces merülés után. Egyik sem jelenti azt, hogy úszás után kihagyhatja az újrakenést.
És ahogy a bizottsági ajánlás szerint a címkéknek is jelezniük kell: fényvédő használata mellett se maradjon túl sokáig a napon, a csecsemőket és kisgyermekeket pedig tartsa távol a közvetlen napfénytől.
Gyakori kérdések
Egy ásványi SPF 30 kevésbé véd, mint egy kémiai SPF 30?
Nem, ha mindkettőt ugyanazzal a módszerrel vizsgálták. A védelemről az SPF-szám és az UVA-logó tájékoztat, nem a szűrő típusa. A gyakorlatban a különbség abból adódik, mennyit visz fel, és milyen gyakran keni újra.
Mik a nanorészecskék az ásványi fényvédőkben?
A cink-oxid vagy a titán-dioxid nagyon kicsi részecskéi, amelyek kevésbé hagynak fehér nyomot. Az EU krémekben és testápolókban engedélyezi őket, a belélegezhető spray-kben nem, és az összetevők listáján „(nano)” jelöléssel kell szerepelniük.
Kell fényvédő télen?
Télen gyengébb az UV-sugárzás, de nem tűnik el. Az Egészségügyi Világszervezet fényvédelmet javasol, amikor az UV-index eléri a 3-at vagy annál magasabb. A döntéshez nézze meg az időjárás-előrejelzésben a napi UV-indexet.
Források: Commission Recommendation 2006/647/EC on the efficacy of sunscreen products, 1223/2009/EK rendelet a kozmetikai termékekről (VI. melléklet, UV-szűrők), 2022/1176/EU bizottsági rendelet (benzofenon-3 és oktokrilén), Cosmetics Europe, Recommendation No. 16 on water resistance labelling (revised 2023, ISO 16217:2020 and ISO 18861:2020), Cole C, Shyr T, Ou-Yang H, Metal oxide sunscreens protect skin by absorption, not by reflection or scattering, Photodermatology, Photoimmunology & Photomedicine 2016, 32(1):5–10, World Health Organization, Radiation: The ultraviolet (UV) index.
