Egy kozmetikum hátoldala sokkal többet elárul, mint az eleje. Az összetevők listája (INCI) mennyiség szerinti sorrendben halad, a „parfum” szó azt jelenti, hogy a termék illatanyagot tartalmaz, a nyitott tégely jele egy számmal (például „12M”) pedig megmutatja, hány hónapon belül kell elhasználnia felbontás után. Az olyan szavak, mint a „természetes” vagy a „clean”, nem tanúsítványok. A „hipoallergén”, a „bőrgyógyászatilag tesztelt” és a „…mentes” állításokra az EU-ban külön szabályok vonatkoznak, de egyik sem garantálja, hogy nem reagál rájuk a bőre.
Mit kell a csomagoláson feltüntetni a jogszabály szerint?
A kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendelet (19. cikk) meghatározza, mit kell minden, az EU-ban forgalmazott terméken feltüntetni, letörölhetetlen, könnyen olvasható betűkkel:
- A felelős személy neve és címe, vagyis annak a cégnek az adatai, amely a termékért felel. Importált termékeknél a származási ország is.
- Névleges mennyiség ml-ben vagy g-ban.
- Minőségmegőrzési idő vagy felnyitástól számított minőségmegőrzési idő (lásd lent).
- Felhasználási óvintézkedések, ahol szükséges.
- Gyártási tételszám, hogy a termék nyomon követhető legyen, ha valami gond van.
- A termék rendeltetése, hacsak nem egyértelmű.
- Az összetevők listája, amelyet az angol „ingredients” szó vezet be.
Hogyan olvassa az összetevők listáját (INCI)?
Az összetevők a nemzetközi INCI-neveken szerepelnek (Kozmetikai Összetevők Nemzetközi Nevezéktana), általában angolul vagy latinul. A rendelet három szabálya segít az értelmezésben:
1. A sorrend a mennyiséget mutatja. Az összetevők a hozzáadáskori tömegük szerint csökkenő sorrendben szerepelnek. Ami 1% alatt van, az a többi után tetszőleges sorrendben következhet. A legtöbb krémben az első összetevő a víz (aqua). Ha egy márka azt állítja, hogy krémje víz helyett tejre épül, akkor a tejnek kell elsőként szerepelnie. Ha pedig egy elöl képen is mutatott „kivonat” csak a lista végén bukkan fel, valószínűleg nincs belőle sok.
2. A „parfum” vagy „aroma” illatanyagot jelent. Az illatanyagok bármilyen keverékét ez az egy szó jelöli. Bizonyos, gyakran allergiát okozó illatanyagokat, például a linaloolt, a limonene-t, a geraniolt, a citronellolt és a kumarint (coumarin), egy meghatározott szint felett név szerint is fel kell tüntetni. Ezért látja őket gyakran a lista végén. Ezekről többet olvashat az érzékeny bőrre való hidratálókról szóló cikkünkben.
3. Színezékek és nanoanyagok. A színezékek CI-számukkal szerepelnek (például CI 77891), és tetszőleges sorrendben a lista végére kerülhetnek. A nanoanyag formájában lévő összetevő után a [nano] szónak kell következnie.
Mit jelent a nyitott tégely jele?
A rendelet két esetet különböztet meg:
- Ha a termék legfeljebb 30 hónapig tartható el, fel kell tüntetni a minőségmegőrzési időt: hónapot és évet, a „felhasználható” kifejezés vagy egy homokóra jel után.
- Ha 30 hónapnál tovább eltartható, a dátum nem kötelező. Ehelyett a termék a felnyitástól számított minőségmegőrzési időt (angol rövidítéssel PAO) mutatja: egy nyitott tégelyt egy számmal és „M” betűvel (hónap), például 6M, 12M vagy 24M. Ennyi ideig használható biztonságosan a termék az első felbontás után.
Egy egyszerű trükk: filctollal írja rá a dobozra vagy a kupakra, melyik hónapban bontotta fel. A tételszám (általában „LOT” vagy „Batch”) nem dátum, de ezt fogja kérni a cég, ha valami miatt panaszt tesz.
„Természetes”, „bio” és tanúsítványok
A kozmetikai rendelet nem határozza meg, mit jelent a „természetes”. Önmagában ez a szó, akárcsak a „clean” vagy a „zöld”, marketing. Ha valami megbízhatóbbat keres, nézze a tanúsító jelet, amely azt jelenti, hogy egy független szervezet ellenőrizte a terméket egy szabvány alapján:
- COSMOS: nemzetközi szabvány, amelyet egy brüsszeli székhelyű nonprofit egyesület működtet. Alapítói a BDIH, a Cosmebio, az Ecocert, az ICEA és a Soil Association. Két jelölése van: COSMOS ORGANIC (teljesíti a szabványban előírt minimális bio arányokat) és COSMOS NATURAL (megfelel a szabványnak, de a bio arányoknak nem). A jelölés a terméket tanúsító szervezet logója alatt áll, a csomagoláson pedig a bio összetevők aránya is szerepel.
- Ecocert: tanúsító szervezet. Sok terméken a logója egy COSMOS-jelöléssel együtt látható.
- NATRUE: a természetes és bio kozmetikumok nemzetközi egyesületének jelölése, független tanúsítókkal.
Egyetlen bio összetevő (a listában gyakran csillaggal jelölve) nem teszi bióvá az egész terméket.
Egy jó, áttekinthető címkén a teljes lista elérhető, a bio összetevőket csillag jelöli, szerepel egy nyilatkozat a COSMOS-szabványról, a „Parfum” után pedig külön fel vannak sorolva az olyan allergének, mint a citronellol, a geraniol, a limonene és a linalool. Más kézkrémeknél az első összetevő nem a víz, hanem például a kecsketej, ennek pedig egyeznie kell azzal, amit a termékleírás állít. A lista végét ilyenkor is érdemes megnézni, mert az ilyen krémek is tartalmazhatnak illatanyagot.
„Bőrgyógyászatilag tesztelt”, „hipoallergén”, „…mentes”: milyen szabályok vonatkoznak rájuk?
Az EU-ban minden kozmetikai állításnak meg kell felelnie a 655/2013/EU bizottsági rendelet hat közös kritériumának: jogszabályi megfelelés, valóságnak való megfelelés, bizonyítékokkal való alátámasztás, tisztesség, méltányosság és megalapozott döntéshozatal. A Bizottság és a tagállamok által elfogadott műszaki dokumentum elmagyarázza, hogyan kell ezeket alkalmazni. Ez nem jogszabály, de a hatóságok iránymutatásként használják, és a „…mentes” és „hipoallergén” állításokról szóló részei 2019. július 1-je óta alkalmazandók.
„Bőrgyógyászatilag tesztelt”. Ez azt jelenti, hogy a terméket bőrgyógyász felügyelete mellett embereken tesztelték. Egy olyan felmérés, amelyben a felhasználók csak a véleményüket mondják el, nem elég. Az Európai Unió Bírósága szerint a fogyasztók azt várják, hogy az eredmények kedvezőek voltak. Arról viszont nem árul el semmit, hányan és mennyi ideig vettek részt.
„Hipoallergén”. Csak akkor használható, ha a terméket úgy tervezték, hogy allergizáló képessége a lehető legkisebb legyen, és nem tartalmaz ismert allergént. Ugyanez a dokumentum hangsúlyozza, hogy a „hipoallergén” nem garantálja, hogy nem reagál rá a bőre.
„…mentes”. Néhány példa a dokumentumból:
- Egy termék ne állítsa magáról, hogy „mentes” egy olyan anyagtól, amely kozmetikumokban amúgy is tilos.
- A „tartósítószer-mentes” nem használható, ha egy másik összetevő, például az alkohol, ugyanezt a feladatot látja el.
- Az „illatanyagmentes” nem használható, ha bármely összetevő illatot ad a terméknek, még ha más szerepe is van.
- A „parabénmentes” állítást úgy tekintik, hogy lejáratja az engedélyezett és biztonságos anyagokat, ezért nem fogadható el.
- Az „allergénmentes” nem megengedett, mert ezt senki nem tudja garantálni.
Ezek közül néhány kifejezéssel még találkozhat a polcokon. A legmegbízhatóbb forrás továbbra is az összetevők listája.
Gyors ellenőrzés a polcnál
- Mi az első összetevő? Az, amire számított?
- Van benne „parfum” vagy illóolaj, és milyen allergének szerepelnek utána?
- Van tanúsító jel (COSMOS, NATRUE), vagy csak a „természetes” szó?
- Milyen szám áll a nyitott tégelyen (PAO)? Felírta, mikor bontotta fel?
- Ha „hipoallergén” van rajta, kipróbálta előbb egy kis bőrfelületen?
Mikor kérdezzen gyógyszerészt vagy bőrgyógyászt?
Ha egy termék bőrpírt, viszketést, duzzanatot vagy kiütést okozott, hagyja abba a használatát, és őrizze meg a csomagolást: az összetevők listája és a tételszám segít az orvosnak. Ha gyakran reagál kozmetikumokra, a bőrgyógyász epikután tesztet (bőrpróbát) végezhet, hogy kiderüljön, melyik anyagra allergiás, így tudni fogja, melyik nevet keresse a címkéken.
Gyakori kérdések
A teljes lista gyakran csak a dobozon van. Mi van, ha kidobtam?
A rendelet megengedi, hogy a lista csak a külső csomagoláson szerepeljen. Tartsa meg a dobozt, amíg használja a terméket, vagy fényképezze le a listát.
Biztonságos a termék a lejárati dátum vagy a PAO-idő után?
A rendelet a dátumot úgy határozza meg, mint azt az időt, amíg a termék betölti a rendeltetését és biztonságos marad. Utána nincs garancia. Ha megváltozott az illata, a színe vagy az állaga, dobja ki.
Jelent valamit a „vegyszermentes”?
Nem. Minden összetevő, a vizet is beleértve, kémiai anyag. Ez gyakorlati jelentés nélküli marketingkifejezés.
Források: 1223/2009/EK rendelet a kozmetikai termékekről (19. és 20. cikk, VII. melléklet), 655/2013/EU bizottsági rendelet (az állításokra vonatkozó közös kritériumok), Technical document on cosmetic claims (2017. július 3-i változat, I–IV. melléklet), COSMOS-standard AISBL, COSMOS certification, NATRUE.
